2018. március 1., csütörtök

Óriások a földön a Biblia szerint és a földön erre utaló nyomok. 1.

Óriások, Nefilimek....

Patrick Heron ír történész érdeklődését az keltette fel a gigászok iránt, hogy egymástól igen különböző időben és térben élő krónikások és művészek is megörökítették az embereknél jóval magasabb és kivételes tudományos ismeretekkel rendelkező szuperlények történeteit. Kik voltak ők, létezett-e valaha itt a Földön egy rendkívüli faj, és ha igen, mi lett a sorsuk?
Heron a mítoszok, legendák és ősi dokumentumok szerteágazó halmazából a legrégibbet, a Teremtés könyvének beszámolóját választotta kutatásának alapjául, és ennek szövegeit vetette egybe más ókori forrásokkal, meglepő hasonlóságokat tárva fel. Cikkünkben ezúttal csupán az alapszövegekből válogattunk, de a görög mondákat vagy az egyiptomi vallást ismerő olvasók maguk is könnyen sorolhatják a kézenfekvő párhuzamokat.

A nefilimek első eljövetele

„Lőn pedig, hogy az emberek sokasodni kezdének a föld színén, és leányaik születtek. És láták az Istennek fiai az emberek leányait, hogy szépek azok, és vettek magoknak feleségeket mind azok közül, kiket megkedvelnek vala. Az óriások (nefilimek, szó szerint «bukottak») voltak a földön abban az időben, sőt még azután is, mikor az Isten fiai bementek az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szültek nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres-neves emberek voltak.”
(Mózes első könyve 6,1–4)
A Teremtés könyve szerint tehát Noé korában, az özönvíz előtt idegen angyalok lepték el a földet, akik nemi kapcsolatba léptek azokkal a nőkkel, akiket megkívántak.
A Biblia más részeiből a teológusok, például a magyar nyelvű könyvei révén itthon is ismert Derek Prince úgy véli, hogy az Isten által teremtett angyalok egy része – körülbelül az egyharmaduk – a Sátán (Lucifer) bukásával együtt kiszorult a mennyből, és az univerzum egy alacsonyabb szintjére lett száműzve.
Ádám és Éva teremtése után több száz évvel fedezték fel maguknak az emberi fajt, amely olyan hatást gyakorolt rájuk, hogy közülük többen – az újszövetségi Júdás-levél szavaival – „elhagyták lakóhelyüket”, és „bementek az emberek leányaihoz”.


A genetikai keveredés eredményei hatalmasok, gigászok lettek, akik gyorsan híressé váltak. A bibliai kánonban nem szereplő, ám az egyházatyák által is elismert forrásnak tartott és gyakran idézett Énok könyve szerint eredetileg „őrzőkként” lettek kiküldve a Földre, ám hamarosan vágyra gerjedtek a földi nők szépsége láttán. Talán meglepő, de az ókori irat szerint elsősorban a hajuk látványa vonzotta őket ellenállhatatlanul.
Azoknak a lényeknek, akiket nemzettek, különleges tudást adtak: megtanították őket a föld és az ég jeleinek a megfejtésére, az asztrológiára és az igézet fortélyaira.
Tőlük ismerték meg az emberek az építészet, az időjárás és az orvoslás, de még a testszépítés (kozmetika) tudományát is. A „hatalmasok” így nemcsak több méter magas termetükkel, de titkos tudásukkal is uralkodni kezdtek a többi ember felett.
A keveredés negatív következményekkel járt. A föld megtelt gonoszsággal, és az emberek „szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz” lett.
Énok könyvének a leírása szerint az „(asszonyok) terhesek lettek, és hatalmas gigászokat szültek, akik magassága 30 sing (13,5 méter) volt. Ők megemésztették az emberek kezének minden gyümölcsét. És amikor az emberek már nem tudták továbbra is kiszolgálni őket, a gigászok ellenük fordultak, és megrontották őket.
És vétkezni kezdtek a madarak, vadállatok, csúszómászók és a halak ellen is, és megemésztették egymás testét, és a vérüket megitták”. Az elszabadult földi pokol – az emberek, állatok féktelen genetikai összekeveredése – ellenére a nefilimek Noé korára olyan elválaszthatatlanul összekeveredtek az emberekkel, hogy Isten csak radikális beavatkozás – az özönvíz – révén tudta tőlük megszabadítani a Földet.
A nefilimek magukkal rántották – egy család híján – az egész emberiséget a pusztulásba. A Biblia alapján a hibrid faj, a „hatalmasok” elpusztultak az özönvízben, míg nemzőik, a bukottak az ítélet napjáig láncokba verve az alvilág legsötétebb részének, a Tartarosznak lettek a foglyai. A Noé és családja révén túlélő emberi faj tehát látszólag megszabadult az idegen befolyástól – ám csak egy időre.







Az özönvíz után 436 évvel azonban a gigászok újra felbukkantak a Bibliában. A Mezopotámiából érkezett vándor, Ábrahám, szemtanúja volt a történelem első feljegyzett regionális háborújának, amelyben négy király szövetsége harcolt öt másik király koalíciójával szemben.
„A tizennegyedik esztendőben pedig eljöve Khédorlaomer és a királyok, akik ővele valának, és megverék a refeusokat Asztheroth Kárnajimban, és a zuzeusokat Hámban, és az emeusokat Sávé-Kirjáthajimban.” (Mózes első könyve 14,5)
A refeusok népének őse Rafa volt, akinek a neve „félelmetest, hatalmast” jelent. Egy másik bibliai rész további hasonló népeket is megnevez. Az Egyiptomból való kivonulás után az izraeliták a Moáb pusztájához értek, ahol „az emeusok laktak abban annak előtte, nagy nép, sok és szálas, mint az anákok. Óriásoknak (refeusoknak) állíttatnak vala azok is, mint az anákok, és a moábiták Emeknek hívták őket.” (Mózes ötödik könyve 2,10–11)
Az emeusok neve rettenetest jelent, az anákok pedig „hosszú nyakú óriások” voltak. Anák Arba fia volt, akinek a neve héberül Baál (istenség) erejéből valót jelent. Azt, hogy az ígéret földje tele volt gigantikus termetű lakókkal, a Mózes által kiküldött kémek is jelentették:
„Az a föld, a melyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, olyan föld, a mely megemészti az ő lakóit; az egész nép is, a melyet láttunk azon, szálas emberekből áll. És láttunk ott óriásokat (nefilimeket) is, az óriások (nefilimek) közül való Anáknak fiait, és olyanok valánk a magunk szemében, mint a sáskák, és az ő szemeikben is olyanok valánk.”
(Mózes negyedik könyve 13,33–34)
A kánaániak rendkívüli mezőgazdasági ismereteire utalhat az, hogy a kiküldött kémek több kiló súlyú szőlőfürtökkel tértek vissza, amely fajta ismeretlen volt előttük. Mekkorák lehettek ezek az óriások?
Az egyik nép királyáról, a básáni Ógról Mózes feljegyezte, hogy az ágyának a mérete mintegy ötszöröse volt a mai fekhelyeknek: 571 centiméter hosszú és 254 centiméter széles volt. Ebben az ágyban éppen elfért volna a talán legismertebb kánaáni gigász, az ifjú Dávidtól szégyenletes vereséget szenvedő filiszteus Góliát is, aki 442 centiméter magas volt.
david-es-goliat
De honnan származhattak ezek az óriások, amikor elődeik mind kipusztultak az özönvízkor, a bukott angyalok pedig láncokba voltak verve a Tartarosz mélyén? A logikus válasz az, hogy az özönvíz után másodszor is megtörtént az angyalok egy csoportjának a földreszállása. Ezt a teóriát erősíti meg a Biblia is: „Az óriások (nefilimek) voltak a földön abban az időben (az özönvíz előtt), sőt még azután is…” (Mózes első könyve 6,4)
A már idézett Énok könyve szerint erre az özönvíz előtt a Kánaán földjének északi határán fekvő Hermon hegyén került sor. Patrick Heron szerint amennyiben ismét ide érkeztek, ennek az emlékét őrzi a hegy lábánál fekvő Baál-szentély, Caesarea Philippi, mai nevén Banias mellett.

Óriások Szardínia szigetén: Kapcsolódó videó: 


2017. szeptember 9., szombat

Átláthatatlan Világunk - az emberiség káoszba taszítása

Tudjuk hogy ha a napjaink egyre több forrásból értesülünk hírekről amelyek a zűrzavaros életet festik meg előttünk, természeti katasztrófák, fegyverkezési láz, hadgyakorlatok, próbarobbantások, terrorveszély, stb... 

Észak Korea - fegyverkezés 



Ahhoz nem fér kétség több elemző-  legyen az gazdasági, politikai, vagy történelmi, - szerint hogy a 3. világháború küszöbén áll a világ. Az hogy mikor tör ki pontosan arra pontos időt lehetetlen volna megjósolni

Nem fér kétség hiszen: 
1. Nagyhatalmak rendeződése és fegyverkezési láz! 
2. Gazdasági nehézségek a világon mindenütt 
3. Túlnépesedési és demográfiai változások
4. Vallási eredetű nézetkülönbségek és háborúk
5. A második világháború óta több fegyver van a világon mint valaha



Egy interneten fellelhető kutatás szerint az alábbi mértékben fog nőni Európa országain belül az iszlám lakosság aránya 2017 és 2057 között.




Koszovó  94,7%(2017) – 94,95%(2057)
Albánia  61,79 – 82,6
Bosznia-Hercegovina  48 – 62
Ciprus  25,7 – 57
Macedónia  36,3 – 46,95
Németország  8,8 – 39,21
Egyesült Királyság  10,8 – 38,2
Franciaország  10,5 – 34,58
Hollandia  10,25 – 32,7
Svédország 10,2 – 31,6

Montenegró  22,11 – 29,5
Norvégia  8,3 – 29,5
Bulgária  16,7 – 28,3
Belgium  8,9 – 28,1
Olaszország  6,7 – 27,86

Svájc 9,1 – 26,13
Dánia  7,1 – 26,10
Finnország  4,8 – 23,2
Ausztria  9,8 – 21,5
Spanyolország  8,1- 19,3
Görögország  8,3 – 16,7
Írország  3,7 – 16,7
Luxemburg  5,3 – 16,27
Liechtenstein  7,8 – 14,27
Oroszország  12,7 – 13,48
Gibraltár  7,1 – 10,13
Szlovénia  5,6 – 8,7
Horvátország  2,4 – 5,1
Portugália  1,6 – 4,82
Csehország  0,23 – 4,7
Monaco  1,5 – 4,2
Szerbia  3,8 –  4,1
Ukrajna  3,2 – 3,5
Románia  0,6 – 2,12
Moldova  0,7-  1,52
Feröer-szigetek  0,14 – 1,3
Izland  0,5 – 1,25
Fehéroroszország  0,5 – 1,1
Észtország  0,4 – 0,98
Málta  0,3 – 0,85
MAGYARORSZÁG  0,5 –  0,72
Litvánia  0,4 – 0,68
Lettország  0,4 – 0,64
Lengyelország  0,12 –  0,53
San Marino  0,12 –  0,45
Szlovákia  0,32 – 0,45
Man-szigetek 0,20 – 0,41
Andorra  0,12 – 0,24





2017. április 1., szombat

A magyarok keleti eredete a hunok fővárosa Kínában -


A kínaiak nagy becsben tartják a hunok fővárosát, és a magyarok eredetét, de mi magyarok a legkevésbé érdeklődünk iránta hogy ezt adjuk át nemzedékünknek....

A kínai Sanhszi (Shaanxi) tartomány arra készül, hogy a világörökség részévé nyilváníttatja az ősi hun fővárost, Tongwanchenget. Ez a település a világon az egyetlen olyan romterület, amelyet a hunok hagytak maguk után.




A hunok Észak-Kínát, Közép-Ázsiát és Európa nagy részét is meghódították egykor. A nomád törzs eredete ismeretlen, a kínai források például a mai Kína területéről eredeztetik őket. A kínaiak szerint a hunok leszármazottai a mai magyarok, ám ezt korántsem tekinthetjük bizonyosnak – sőt: itthon a magyar népcsoportot finn-ugor nyelve miatt e népek közé soroljuk.



Hunok, avarok, magyarok…
Vannak elméletek ugyan a hivatalosan el nem fogadott török származásunkról is (a hunokat is általában török nyelvűnek tartják), ám a Hungária elnevezés akkor sem a hun, hanem az onogur népnévből eredeztethető a szakértők szerint. Az onogur szó egy összetétel: az „on” tizet jelent a különböző török nyelveken, az „ogur” pedig csuvas-török, bolgár-török eredetű szó, amely törzset is jelenthet. (Az ogurok egyébként népként is feltűntek Ázsiában, méghozzá a nyugati hunok szállásterülete környékén.)
E Közép-Ázsiában lévő területekről eredeztethetők az avarok is, akik magukat uar-hunnak nevezték, ami akár a „hun” népnévvel is kapcsolatban állhat. Az avarok emlékét őrzik a mai Magyarország Várkonyra végződő településnevek. A Várkony a varhun, uar-hun népnévből származó név. A nyugati hunok megkülönböztetendők az ázsiai hunoktól, a hsziungnuktól, akik a kínai forrásokban szerepelnek mintegy ezer éven át. Hogy a különbség mekkora volt a nyugati és keleti (illetve a kínai források szerint az északi és déli) hunok között, azt igen nehéz megítélni.
Pár éve fedezték fel a hunok fővárosát
A hunok, magyarok eredetét aligha lehet könnyen eldönteni, éppen ezért térjünk inkább vissza Kínába! A napokban a Xinhua hírügynökségnek nyilatkozó, a Sanhszi tartomány kulturális örökségeiért felelős hivatalnok, Zhang Tinghao igazgató ugyanis bejelentette: az ázsiai hunok (más néven: hsziungnuk) máig fennmaradt egyetlen fővárosát, Tongwanchenget szeretnék a világörökség részévé nyilváníttatni.
Tongwanchenget, a romvárost néhány éve fedezték fel, és akkor ez nagy szenzációt keltett a régészek körében. Előzőleg közel ezer évig borította be a települést a sivatag homokja. A romváros számos értékes lelettel és tudományos felfedezéssel szolgálhat a hunok eredetét, kultúráját illetően.
A hunok miatt építették a Nagy Falat
A törzs egyébként körülbelül ezer évvel ezelőtt tűnt el. Az 1600 éves romterület Jingbian megyében található, a Kína északkeleti részében lévő Sanhszi tartományon belül. A hely mindössze 500 kilométerre van Xi'antól, amely egykor a Chang'an nevet viselte, és hat feudális kínai dinasztia idején volt főváros. A kínaiak annyira tartottak a hunoktól, a hsziungnuktól, hogy miattuk építették fel a Nagy Falat is.


A hunok az időszámításunk előtti harmadik században bukkantak fel, s hamarosan az egyik legnépesebb etnikai csoporttá váltak a mai Kína területén (ám ez a vidék akkor még nem volt a kínai, illetve han népesség uralma alatt). A második század végére a hunok létesítették az első rabszolgatartó rezsimet a mai Kína területén. A hsziungnuk feltételezések szerint török nyelvűek voltak egyébként.
A hunok később számos kínai területet vetettek uralmuk alá, ám az időszámításunk előtti első században vereséget szenvedtek a nyugati-han dinasztia fejétől, Hanwu császártól Kínában. Ezután a hunok kettészakadtak, majd a harcok folyamán a kínaiakkal (ezúttal a keleti hanokkal) szövetkező déliek legyőzték az északi hunokat, időszámításunk szerint 89 és 91 között.
Az északi hunok nyugatra vonulnak
Az északi hunok ekkor nyugatabbra vonultak, először az Ili folyó völgyébe, Közép-Ázsiába, majd a Dontól keletre és a Volga vidékére költöztek. A hunok ezután az európai történelmet alakították át.




Időszámításunk szerint 374-ben az eredetileg északinak nevezett hunok tovább vonultak nyugatra, s ezzel megindították az első nagy népvándorlási hullámot, amely Európára zúdult. Többek között az ő hatásukra, nyomásukra támadtak a gótok a Római Birodalomra. Az ötödik században végül átkeltek a Dunán és a Rajnán, s Attila vezetésével birodalmat alapítottak. (Attila sírját régóta keresik a régészek, általában a Tiszát feltételezik végső nyughelyeként.)
Százezren dolgoztak Tongwancheng építésén
A hunok Ázsiában maradt részei viszont Tongwancheng városában alakítottak ki fővárost időszámításunk szerint 419-ben. Országukat Daxia (Dahsziának) nevezték és ez az állam szintén az ötödik század táján létezett. A mai Kína területén, a nem kínai népek közül a hunok építették ki a legfejlettebb várost. A világon egyébként Tongwangcheng az egyetlen főváros, amely a hunokhoz fűződik, és még ma is megtalálható – legalábbis romokban. A település – amelynek a neve körülbelül azt jelenti, hogy „egyesüljön minden nemzet” – építésén állítólag százezer ember dolgozott.
Tongwancheng felépítése azoknak az embereknek az eltökéltségét bizonyítja, akik mindenáron fenn akartak maradni a sivatagban – magyarázta Hou Yongjian, a Shaanxi Normal University professzora. A város egyedi jellege elvitathatatlan a professzor szerint. A települést egyébként hosszas kutatás, többek között repülőgépes felmérés és távolsági érzékelők segítségével fedezték fel.
Három részből áll a város
Tongwancheng városa három részből áll. A palotanegyed mellett egy belső és egy külső negyedből. A palotanegyedben található a császári palota. A belső negyedben a kormányzati hivatalok helyezkednek el, továbbá a hivatalnokok és a királyi család tagjainak, rokonainak a lakhelyei. A köznép a „külvárosban” lakott.



A város négy sarkán őrtornyok vigyáztak a biztonságra. A falak 16-30 méter vastagok voltak. A falak anyaga különleges: homok, föld és rizsföldeken átfolyatott víz segítségével jött létre. A víz szerepe volt ebben a legfontosabb, mert a „ragadós”, „rizses” folyadék összetapasztotta a homokot és a földet, így szinte kőszerű építőanyaghoz jutottak a hunok.
A város elrendezése különleges: az északnyugati rész magasabban fekszik, a délkeleti viszont alacsonyabban. Tongwanchenget többek között azért is szeretnék most a világörökség részévé nyilvánítani a kínaiak, mert a néhány éve felfedezett települést erősen fenyegeti az elsivatagosodás.
A szisztematikus helyreállítás egyébként már megkezdődött Tongwanchengben. Sikerült például rekonstruálni a „Yong'an Emelvényt”, ahol Helianbobo, Daxia császára szemlélte a parádézó hun csapatokat.
A magyarok a leszármazottak?
„Mint nemzetiség a hunok eltűntek. De sok hun túlélte az évezredek viharait. Számos tudós úgy tekinti, hogy a mai magyarok a hunok leszármazottai” – nyilatkozta a Xinhua hírügynökségnek Wang Shiping, a Sanhszi Történeti Múzeum szakértője. A Xinhua szerint ezt a véleményt számos magyar kutató is osztja (neveket a kínai hírügynökség nem említett).

A kínai tudósok hangsúlyozzák, hogy a hunok kultúrája számos országban hagyott nyomot maga után. Mongóliában, Oroszországban és Észak-Kína, vagyis Belső-Mongólia területén egy hangszer a hujia (hudzsia) őrzi a hunok emlékét, de Északnyugat-Kínában, az ujgurok is játszanak ilyen zenei instrumentumon.