A szokásosnál 2 fokkal melegebb a tengervíz. A felhalmozódott energia intenzívebb viharok kialakulását segíti.
Jóval melegebb az ilyenkor szokásosnál az Adriai-tenger vízhőmérséklete - hívta fel a figyelmet a Severe Weather Europe. Az Olasz Operatív Tengerészeti Csoport (OOGI)Adriai Előrejelző Rendszerén (AFS) jól látható a sokéves átlagtól pozitív irányban eltérő vízfelszíni-hőmérséklet anomália.
A februári időpont ellenére víz Rijeka környékén 12, Zára környékén 14, Dubrovnik környékén már 16 Celsius fokos. A felgyülemlett hőenergia a melegebb óceánok felett kialakuló hurrikánokhoz hasonlóan kedvez az intenzívebb konvektív folyamatok, zivatarok létrejöttéhez az adriai térségben a következő hónapokban.
2015 Októberében érkezett meg a legfrissebb kutatás eredménye, amely szerint 2,7 Celsius-fokkal nőhet a Föld hőmérséklete az évszázad végéig.
A cél viszont az lenne, hogy bolygónk általános felmelegedését 2,0 Celsius-fok alá tudják csökkenteni, mivel az ENSZ éghajlattudósai szerint már az 1 vagy 2 fokos felmelegedés is jelentős kockázatokkal járt, mint például az aszályok, az áradások, a tengerszint megemelkedése vagy az élelmiszerhiány.
San Blas-szigetvilág Panamán 2002-ben és 2014-ben
El Niño
A Közép-Amerikát, valamint Afrika és Ázsia tekintélyes részét sújtó aszály miatt komoly élelmiszerválság alakult ki számos országban.
A tízmilliós Haitin 3,6 millió ember ellátása vált bizonytalanná, miután a gazdák elvesztették a termés jelentős részét. A szárazságot a 2015-ös El Niño idézte elő – mondja a Világélelmezési Program klímaszakértője, Rogerio Bonifacio:
- Az El Niño hatása a Föld számos pontján érezhető lesz egészen 2017 elejéig. Közép-Amerikában, Haiti szigetén is nagy csapást mért a termő időszakra.
Etiópiától kezdve, ahol ez volt az utóbbi 50 év legszárazabb időszaka, Indonézián át Új-Guineáig ez a volt a valaha feljegyzett legsúlyosabb aszály.
A tavalyi El Niño túlszárnyalta az 1997-es rekordot. A jelenség 3-5 évente ismétlődik, amikor a Csendes-óceán túlságosan felmelegszik az egyenlítő környékén, és hatására a felhőzet és a viharos széláramlatok irányt váltanak.
Afrika második legnépesebb országában, a százmilliós Etiópiában tízmillió embert érint az utóbbi 50 év legsúlyosabb aszálya. A gabona kiégett, a folyók pedig kiszáradtak.
Hasonló a helyzet Zimbabwéban, ahol a szárazság miatt katasztrófahelyzetet hirdettek. Az El Niño miatt milliókat fenyeget az éhhalál. De további következményekre is lehet számítani. A mezőgazdaságnak okozott károkon túl, a folyók alacsony szintje miatt a vízerőművek nem tudnak megfelelő kapacitással üzemelni, emiatt óriási fennakadások vannak az áramellátásban. Zimbabwéban például ezeknek az erőműveknek kellene megtermelniük a szükséges elektromos energia mennyiség 38 százalékát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése