ŐSVALLÁSUNK

A magyar nép titkos története 

szerint MAGYAR nevünk egy több ezer évvel ezelőtt élt elődünk neve volt. Ez Ő leszármazottai lettek az ősmagyarok. Magyar fejedelem az égi őskinyilatkoztatás hirdetője volt, ezért lett ősvallásunk neve ŐSMAGYAR VALLÁS. E vallás követői létrehozták az ŐSMAGYAR EGYHÁZ-at, mely lényegében az égből áradó isteni szeretet egyháza volt, melynek alapítója ŐSBOLDOGASSZONYUNK. Tehát a nép, az ország, a nyelv, a vallás egységesen MAGYAR. Ez a nép a MAG NÉPE, akiknek egyik feladata az égi tanítás. A MAGYAR NÉP MAGVETŐ. A magyar nép a világ lelkiismerete. Szabadságharcaink is ezt jelzik. E küzdelmek magja mindig a Szabadság és az Igazság melletti kiállás volt. Bizonyos időkben népünk figyelmezteti a világot, hogy letért az Isteni Útról, s ahová vissza kell jutnia. A Becsület, az Igazság, a Szorgalom és Szabadság mennyei örökségünk, mely alapja kell, hogy legyen egy jobb, emberibb jövőnek a világ minden országában. Jézus születése idején az Ő édesanyja lett az égi

Ősboldogasszony megszemélyesítője. Mária ez az égi eredetű földi asszony azt a Szent feladatot kapta, hogy a Mindenható Isten energiája egy részének földi formát adjon, azzal, hogy világra hozza szent fiát, Jézust. Népünk számára Mária, Boldogasszony lett, aki megkapta az Ősboldogasszony szerepét. Az Ősboldogasszony - Anyahit - Kuan Yin - Mária ugyanannak a hatalmas égi erőnek a megnyilvánulásai, akiknek feladata az, hogy segítsék az emberiséget különböző korokban. Népünk számára Mária=Boldogasszony melyet egy régi egyházi énekünk is gyönyörűen kifejez: “Boldogasszony Anyánk...” hangzik népünk ősi éneke, és száll évszázadok óta a magasságos ég felé. Ő minden magyar mennyei édesanyja, szent fia a Názáreti Jézus pedig - aki az Isten és ember fia - mennyei testvérünk. Nekünk égi szövetségesekre van szükségünk abban a küzdelemben amit megmaradásunkért folytatunk. Éppen ezért a Mindenható Istent, Máriát, Jézust, szentjeinket, mennyei segítőinket soha, de soha senki ne káromolja. A káromolás és a káromkodás kárt okoz. Elsősorban annak, aki azt elköveti, de másnak is. Aki káromkodik az (akaratlanul is) a sötétség romboló erejét küldi pusztító útjára. Tehát a káromkodás káros következményekkel jár, ugyanakkor értelmetlen is, mert szövetségeseit gondolkodó ember nem szidja. Az ellenséget szidni szintén értelmetlen, mert az ellenséget nem szidni kell hanem legyőzni. A káromkodás pedig nem vezet győzelemhez, hanem ellenkezőleg, az a gyengeség jele. Elárulja az ellenségnek, hogy a káromkodó tehetetlen és fegyelmezetlen akit könnyű felmérgesíteni, tehát könnyű legyőzni, beugratni.

Az Igazságért folytatott küzdelmünk ember feletti erőt igényel, dolgozzunk együtt mennyei segítőinkkel. Ez történt pl. 1552-ben az egri harcokban, ahol 2000 hős magyar védte a várost több mint 70,000 (egyes források szerint kb. 100,000) támadó török ellen. Ez a sokszoros túlerőben lévő hódító haderő 120 ágyúval lövette az egri várat és sorozatos rohamokkal próbálta elfoglalni. Sikertelenül. A hősiesen védekező magyarok sorra visszaverték a támadást. Az ellenség 38 napi sikertelen ostrom után, hatalmas vereséget szenvedve elvonult. A török tisztek látva a magyar hősiességet - azt mondták, hogy “a magyarokat Isten segíti, és Isten ellen nem lehet harcolni!” Emlékezzünk az ének tanítására: “Erős várunk az Isten”...mert tényleg az! Mintha ezt a gondolatot folytatná a másik alapvető tanítás: “Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?!” Itt nem ilyen, vagy olyan valláshoz tartozásról beszélünk, hanem arról, hogy mint egyén és mint nemzet rendezzük viszonyunkat a Mindenhatóval. Az Isten soha el nem hagyott minket, de volt aki elhagyta az Istent. Hazánkban lelki ébredésre van szükség, hogy ne tegyünk érdekeink ellen, hanem az égiekkel szövetségben éljünk egy emelkedett, magasztos, boldog életet. Őseink is várják a hívást. A Boldogasszony, Scythiánus, Atilla, Csaba királyfi, Árpád, Szt. Erzsébet, Szt. Margit, Rákóczi és a többiek várják a hívást, hogy mindennapi életünk segítő tényezői lehessenek. Naponta kell méltónak lenni hozzájuk. Ennek az elmélkedésnek a címe: A tudás hatalom. A tudás ismeretek és tapasztalatok gyűjtésének eredménye. A tudást elsősorban tapasztalás és tanulás útján szerezzük és nem mindegy, hogy mit tudunk és azt mire használjuk. Az igaz ember a tudást csak jóra használja. Ismerjük meg a valóságot, ismerjük meg önmagunkat, ismerjük meg népünk és nemzetünk igaz történelmét, hitvilágát, hagyományait, ősműveltségét, ősi írásrendszerét, hőseit, értékeit. A megszerzett, igazságon alapuló ismereteket, tudást használjuk bölcsen népünk és nemzetünk felemelkedése érdekében, gyermekeink és unokáink jobb jövője számára. Hazánk jövője, sorsa a ma élők kezében van. Bölcs és megfontolt tettekre van szükség. Ne engedjük magunkat beugratni idegen érdekek által és ne engedjük magunkat megosztani. Kérjük meg országgyűlési képviselőinket is, végre ne pártokban gondolkozzanak hanem nemzetben -MAGYAR NEMZETBEN.

Döntéseik pedig mindig a magyar nép érdekeit szolgálják. Mindig! Védjék meg Magyarország érdekeit mindenkivel szemben. Az ország egyetlen vezetője se felejtse azt, hogy mindannyian alkalmazottak, a magyar nép alkalmazottai. Függetlenül attól, hogy milyen tisztséget viselnek - a magyar adófizetőktől kapják fizetésüket és megbízatásukat. Döntéseiktől, bölcsességüktől függ hazánk és népünk jövője, mely ugyancsak nagyban befolyásolja a világ sorsát is. Minden magyar fiatal kapjon lehetőséget a tovább tanuláshoz, ahol jól felkészült tanítók, tanárok vezetésével megismerhetik az igazságot és magasszintű ismeretek birtokába juthatnak. Minden magyar végezhessen egyetemet! Magyarországnak mindenben az Igazságot, a minőséget kell képviselnie. Magyarnak lenni jelentsen egy emelkedett szellemi és lelki szintet, aki méltó elődeihez és Teremtőjéhez. Ha a magyar ifjúságban tudatosodik az egészséges magyar hazaszeretet és megismeri az igaz tudást, valamint annak bölcs alkalmazását, akkor Magyarország jövője biztos kezekben lesz. Nemzetünk legnagyobb értékei közé tartozik a jól képzett, hazaszerető, építő, alkotó magyar ifjúság, aki tudatában van isteni küldetésének és aki méltó nagy elődeihez.

beküldte: Orosz László