Az eddigieknél lényegesen pusztítóbb földrengéseket jósol Európában egy most nyilvánosságra hozott, Franciaországban készült tanulmány. A kutatásban részt vevő tudósok elkészítették a kontinens pontos szeizmológiai térképét, amely szerint a várható földrengések során felszabaduló energia akár harmincszor nagyobb lehet, mint a legnagyobb, az elmúlt évszázadokban bekövetkezett történelmi rengések ereje.
KATASZTRÓFÁK - FÖLDRENGÉSEK
A Földön a természeti katasztrófák közül a földrengések követelik a legtöbb áldozatot. Ennek oka az, hogy legtöbbször hirtelen, váratlanul érik az embereket, nincs idő a menekülésre.
Emellett az okozott anyagi kár is az egyik legnagyobb. A földrengések nemcsak az épületeket és más felszín feletti építményeket, hanem a teljes infrastruktúrát (utak, közművezetékek, gátak, stb.) károsítják.
 |
A XX. században több olyan földrengés előfordult, amikor az áldozatok becsült száma meghaladta az 50 ezret. Sok esetben az áldozatok magas számát nemcsak a főrengés miatti épületkárok, hanem a rengés hatására bekövetkezett tűzvész, földcsuszamlások, szökőár okozták.
| Dátum | Hely | Magnitúdó | Áldozatok száma | Kísérő jelenségek |
| 1976. július 7. | Kína, Tangshan | 8,0 | kb. 650.000 | nagy repedések a felszínen |
| 2004. december 26. | Szumátra | 9,1 | 228.000 | szökőár (cunami) |
| 2010. január 12. | Haiti | 7,0 | 223.000 | szökőár (cunami) |
| 1927. május 22. | Kína, Xininghez közel | 8,8 | 200.000 | földcsuszamlások |
| 1920. december 16. | Kína, Khansu tartomány | 8,6 | 200.000 | nagy felszíni elváltozások |
| 1923. szeptember 1. | Japán, Kanto tartomány | 8,3 | 143.000 | tűzvész Tokióban |
| 1908. december 28. | Olaszország, Messina | 7,5 | 100.000 | szökőár |
| 1932. december 25. | Kína, Khansu tartomány | 7.6 | 70.000 | |
| 1970. május 31. | Peru | 7,8 | 66.000 | kőomlások, áradások |
| 1935. május 30. | Pakisztán, Quetta | 7,5 | 60.000 | |
| 1990. június 20. | Irán | 7,7 | 50.000 | földcsuszamlások |
A felsorolt földrengéseknek majd mindegyikének magnitúdója elérte vagy meghaladta a 7,5-et. Az utóbbi évek nagy rengéseinek (Kobe 1995, Törökország 1999, Taiwan 1999) magnitúdója is 7 fölött volt.
A földrengések XX. századi történetét tanulmányozva megfigyelhető azonban, hogy a lakosság és a gazdaság sebezhetősége a földrengések hatásaival szemben növekszik. Ennek oka a népességnövekedés, a nagyobb városok bizonytalanabb talajú részeinek beépülése, az egyre bonyolultabb infrastruktúra és az olyan létesítmények növekvő száma, melyeknek a sérülése katasztrófát okozhat. Jelenleg olyan viszonylag gyengébb vagy közepes erősségű földrengések is súlyos következményekkel járhatnak, melyek nem okoztak komolyabb károkat a múltban.
A földrengéseket megbízhatóan előrejelezni nem lehet, de a megfelelő biztonsági intézkedések megtételével, az épületek megfelelő tervezésével és kivitelezésével az áldozatok száma és a károk jelentősen csökkenthetők.
Minden eddiginél pusztítóbb
Az európai kontinens általános szeizmológiai földrajza régóta ismert. Tudható, hogy alapjában véve az afrikai és az eurázsiai tektonikus platók mozgása, összeütközése alakítja a mélyben zajló folyamatokat, s a leginkább földrengés-veszélyes vidékek Törökországban, Görögországban, a Balkánon és Itáliában valamint Romániában találhatók. De nem mentes a földmozgásoktól például a Pireneusok vagy a francia Alpok vidéke sem.
A tudóscsoport mostani felmérései és előrejelzései viszont meghökkentő újdonsággal rukkolnak elő. Nagyon könnyen előfordulhat, hogy Európában korábban nem tapasztalt nagyságú földrengések pusztítanak majd - állítják. S hozzáteszik: ez annál is inkább elképzelhető, mert a korábbi évtizedek előrejelzései nem sikerültek pontosakra, és a szakemberek - ahogyan Cotton professzor fogalmaz a párizsi Le Monde című lapnak adott interjújában - az eddigi tévedések okait és magyarázatát is még csupán most kezdik megérteni.
Új adatokra támaszkodva
Fabrice Cotton arra figyelmeztet, hogy az európai története során feljegyzett, pusztító földrengéseknél nagyobb rengésekre kell számítani. Efféle „történelmi földrengések" például Bázelben voltak 1356-ban vagy Lisszabonban 1755-ben. (A bázeli földmozgások elpusztították nemcsak Svájc, hanem Franciaország és Németország egy részét is, a portugál fővárost romba döntő katasztrófa pedig csaknem százezer halálos áldozatot követelt.) A mostani előrejelzést az elmúlt három évtized méréseinek összegzésére, és a tengeralattjárók és műholdak által a földköpenyről összegyűjtött információkra alapozzák a tudósok, s a korábbi (elsősorban a „történelminek" nevezett) rengéseknél legalább egy fokkal nagyobb amplitúdójú földmozgásokat jósolnak, természetesen, a Richter-skála értékei szerint. Ez pedig azt jelenti, hogy a felszabaduló energia is nagyobb és pusztítóbb lesz, mégpedig a számítások szerint harminckétszer nagyobb!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése