Pilisi relytély a Holdvilág árok

 Holdvilág-árok          A föld szívcsakrája 

 

 

A Pilisben másfajta erőtér uralkodik, mint a hétköznapok sablonos helyszínein, itt megnyugszik a lélek, és feltöltődik a test. Átkerül egy másik dimenzióba, ahol joggal teszi fel a múltra és a spirituális erőtérre vonatkozó kérdéseket. Dobogókő, a Föld Szívcsakrájának a jelenléte pedig önmagáért beszél.

Pomáztól északnyugatra, mintegy 6 kilométer távolságra a Pilisi Tájvédelmi Körzet délkeleti csücskében emelkedik a Nagy Csikóvár, ennek déli lejtőjén húzódik meg a Holdvilág-árok. A kőmeder, a Holdvilág-árok természeti képződmény. Felső részén egykor víz folyt, a patak most keresztül folyik Pomázon, azon a településen, amelyet az írásos emlékek Etczelburgnak, Attila városának említenek. Pomáz határában a "Születő fény háza" emlékmű hirdeti azt a helyet, ahol Attila, majd később Árpád magyarjai átkeltek a Dunán.
A későbbi korok megtörtént eseményei is megelevenednek, 1213-ban II. Endre feleségét, Gertrúdot meggyilkolták a lázadó urak, s holttestét a közeli Pilisszentkereszt mellett található ciszterci kolostorban temették el. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostort építettek a Holdvilág-árok bejáratánál. 

Történet:

A Holdvilág-árok (vagy Holtvilág árok) jelentős történelmi emlékekkel bír, melyet régészeti feltárások is igazoltak. A legjelentősebb ez irányú kutatás Sashegyi Sándor (1900-1958) pomázi régész nevéhez köthető. Szerinte a völgyben több helyen emberi kezektől származó faragások, fejtések, gátépítések nyomai lelhetők fel, melyek arra utalnak, hogy ősi fémbányászat folyt a területen. Másutt hatalmas sziklák halomba rakva fedezhetők fel, melyek talán ősi sziklahalmos temetkezés maradványaira engednek következtetni. A feltárási munkák jelenleg is folyamatosak. Az itt fellelt régészeti emlékek megerősíteni látszanak azt a feltételezést, hogy már a honfoglalás kori ember is birtokba vette a völgy területét.


A Holdvilág-árokban találtak egy nagyon érdekes sírt. Egy kőszikla alatt találtak egy sírt. Ez egy nagyon érdekes sír volt, mert lovat, szarvast, sólymot (ezek a szkíták, hunok, magyarok szent állatai) temettek a test fölé. Az ehhez hasonló temetkezést csak nagyon magas, fejedelmi rangú  embernél alkalmazták. A sírt egy 2 méter magas kőbaba őrizte, illetve kőből kivésett úgynevezett kaptárfülkét is találtak, ami a sztyeppei temetkezéseken megtalálható magas rangú embereknél. Sashegyi Sándor volt a legnagyobb Pilis kutató, ő találta meg a sírt és véleménye szerint, ide lett eltemetve Árpád fejedelem. Erre több bizonyíték is van. A kormeghatározás szerint abból az időből származik, amikor Árpád meghalt. Anonymus krónikájában is így ír:
„Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból a Pozsony alatt szerzett sebesülése következtében. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak.”
A pozsonyi csata volt az, ahol Árpád megverte az egyesített európai seregeket, ami kb. háromszoros túlerővel rendelkezett. Ha Árpád itt nem nyer, akkor ma mi sem vagyunk itt. A valódi Fejér egyháza is itt épült meg István által. Az is nagy érdekesség, hogy nagyon nehezen észrevehető 4 piros csík van a sziklafalon. Az pedig nem más, mint az Árpád-sáv, Árpád jele. Ez pedig így már megkérdőjelezhetetlen. Nem utolsó sorban pedig rovásírásos felirat is igazolja a hitelességét.