Tudatalatti erőforrásaink... Tényleg annyira jelentős?

Meghallgattam ezt a videót, de hallás után nem értettem, ezért hát fogtam és részlegesen lemásoltam. Még így sem volt egyszerű megérteni.  

Video amely segíteni fog neked a tudatalatti megismeréséhez és használatához: 

 Lehetőségeink teljes körű kiaknázása érdekében lényegbevágóan fontos, hogy megértsük, mi a különbség a tudat és a tudatalatti között. Könyvek ezreit írták már erről a rendkívül bonyolult témáról. Utalásokat találhatunk a tudatra és a tudatalattira, különösen a tudatalattira, az emberiség kezdetétől fogva. A tudatalattit gyakran nevezik létünk erőforrásának. (ÉN: A tudatalatti a szellemünk). A program előrehaladtával arról is beszélünk majd, hogyan hathatunk tudatalattinkra 

(ÉN: A lélek érzelemmel közli a döntését a tudatalattival, a gének segítségével, a tudatalatti pedig a döntést tovább küldi a tudatos agynak, szintén a gének segítségével. Az agyba kerülő információk megnyilvánulnak a fizikai világunkban – ettől lesz az agy „tudatos”).

Beszélünk majd arról, milyen a kapcsolat a tudat, és a tudat alatti között. Mit tehetünk azért, hogy irányíthassuk tudatunkat, és hogyan változtathatunk programján. – A tudatnak és tudatalattinak különböző feladataik vannak, együttműködésük mégis tökéletes. A tudatos én tudatunk 10 százalékáért felelős, ami megfelel a gondolkodásunk 10 százalékának. Gondolkodásunk 90 százalékát a tudatalatti irányítja. Amikor a szellemi képességek kiaknázásáról beszélünk, a tudatalatti erőforrások felszabadítását értjük ezen. (ÉN: Amikor a lélek együttműködik a szellemmel).

A tudatalatti kb. 30.000-szer gyorsabban dolgozik, mint a tudatos én.

A tudat mindig csak egy gondolattal képes foglalkozni.

Mit csinál a tudatos én (agy)? – A tudatnak vannak specifikus feladatai. A tudat tárgyilagos. A tudatos én objektívan szemléli a világot. Vizsgálhatja elemzően, tárgyilagosan, tehát érzelmek nélkül (Én: Sem a szellemnek, sem az elmének, agynak, nincsenek érzelmei. érzelmei csak a léleknek vannak).

Másodszor a tudatos én racionális. Emellett még megkülönböztet.

Ezek az alapvető jegyei. Felismeri az igazságot, a valóság és hazugság közötti különbséget. Egy kicsit olyan, mintha az agy matematikai, vagy érzelemmentes része lenne.

A tudatnak 4 fő funkciója van:

Azonosít

Összehasonlít

Elemez

Dönt

Azonosítja a beérkező információkat. A beérkező információk különböző forrásokból jöhetnek. Ezek lehetnek gondolatok (ÉN: A szellem sugallatai), vagy események, amelyek kívülről érnek bennünket.

Az információkat összehasonlítjuk a tapasztalataink által ismert régebbi információval.

Utána elemezzük, mit tegyünk.

Elemzés után jön a döntés – igen, vagy nem.

Egyetlen dolgot teszünk – jelzést adunk a tudatalattinak, ha úgy tetszik egy lökéssel, vagy inkább érzelmi robbanással. Minél erősebb az érzelem, annál gyorsabban reagál a tudatalatti a lélek jelzésére. A tudatalatti működése ugyan is az érzelmektől függ (félelem, bánat, szeretet, túlélési ösztön).

A tudatalatti jelzést ad a tudatnak (agynak, a gének segítségével), és az agy mozgósítja az összes szerveket. A tudatalatti működése az érzelmektől függ (félelem, bánat, szeretet, túlélési ösztön). Mindig az érzelem az, ami tudatosítja a tudatalattit. (ÉN: A lélek nem szavakkal, gondolattal közli döntését, hanem érzelemmel).

A tudatalatti olyan, mint egy megbízható adatbank.  Feladata, hogy tárolja, és előhozza az információkat. A tudatalatti a szubjektív én, amely egyszerűen engedelmeskedik, ahogy a tudatos én parancsba ad valamit.  (ÉN: Itt ez egy kicsit összekeveredett.   A „tudatos én” alatt itt a lelket kell érteni. A lélek az, amelyik az érzésével „parancsot ad” a tudatalattinak, bár helyesebb az, ha parancs helyett azt mondjuk, hogy jelzi a döntését a tudatalattival). A tudatalatti engedelmeskedik, ugyan is önálló gondolata nincs. (ÉN: Ez helytelen – a tudatalattinak van önálló gondolata. Más dolog az, hogy a legtöbb esetben hagyja, hogy a lélek döntsön az adott helyzetekben, de ugyan akkor van vétó joga, sőt, olykor rá is kényszerítheti a lelket valamire, beleviheti olyan helyzetekbe, amit a lélek nem akar – de mindig a lélek érdekében). A tudatnak - agynak, elmének - viszont emlékezete nincs. Ezek tára a tudatalatti.

A tudat - agy, elme - egyszerre csak egy gondolattal tud foglalkozni, míg a tudatalatti tények billióit tárolja. A tudat a kertész, a tudat alatti pedig a kert. Akármilyen magot ültetünk el a tudatalattiba, a tudat alatti meg fogja növeszteni. A tudatalattinkban egész sorozat program található.  Van benne én-kép, amely tartalmazza az összes információt, ami számunkra fontos, az összes korábbi tapasztalatainkat, és az ezekre adott válaszainkat. Így ha egy új helyzet hasonlít egy régebbire, a tudatalatti feladata az, hogy viselkedésünket korábbi viselkedésünkkel összhangban tartsa. Ha egy helyzet mindig félelemmel töltött el minket, és újra, ilyen helyzetbe kerülünk, gondolkodás nélkül félni kezdünk. Egy új helyzet számunkra nem lesz sem félelmetes, sem félelemmentes, mert nem tudunk róla semmit, míg fel nem építünk egy tapasztalati bankot. És itt elérkeztünk három fontos lelki törvényhez:

Tudatalatti tevékenység törvényei:

Első törvény: Bármit ültetünk el a tudatalattinkba, az azonnal azon munkálkodik, hogy a realitásunkba hozza (ÉN: „realitásunkba hozza” – azaz cselekvésre késztet). A tudatalatti minden szavunkat és tettünket hozzáigazítja az én-képünkkel összhangban lévő mintához. Úgy tárolja tehát összes szavunkat és tettünket, hogy azok az énképünkkel, vagy a korábban betáplált információkkal összhangban lévő mintához illeszkedjenek. Szavainkat és tetteinket céljainkkal is összhangban tartja, amelyek végül is az én-képünk részévé válnak. Ez azt jelenti, hogy testtartásunk, beállítottságunk, energiaszintű önbizalmunk, a mód, ahogyan másokkal érintkezünk, társadalmi ismereteink - mindenünk összhangban van énképünkkel. A tudatalatti, anélkül, hogy egyáltalán gondolnánk rá, mindent összehoz én-képünkkel. (ÉN: Ez nagyon fontos megállapítás – ez jelenti azt, hogy nincs tőlünk független „ego”, vagy énkép – egónk van, de az nem független tőlünk, azzal mi mindig egyek vagyunk – saját magunk vagyunk). Ha valóban jól érezzük magunkat, akkor én-képünk pozitív, ruganyosan lépdelünk, testtartásunk magabiztos, bátor, az érzelmeinket kimutató, stb. Ha meg rosszul érezzük magunkat, akkor én-képünk is negatív, és így is cselekszünk. Ez vezet el a második törvényhez, amely a koncentráció törvénye. Ez a törvény rendkívül fontos. Önmagában minden törvény van olyan fontos, hogy önmagában is a sorsunkat irányítsa. – Ez a törvény nagyon egyszerű is. Minden, amin sokat gondolkozunk, az növekszik. Bármi, amin sokat gondolkozunk, az megnő. Bármi, amin újból és újból elgondolkozunk, belenő a valóságunkba.

Ha jön egy új gondolatunk, az kezdetben még kevés helyet foglal el az agyban. De ha állandóan csak arra gondolunk, akkor eljutunk arra a pontra, amikor már semmi másra nem tudunk gondolni. És ha semmi másra nem gondolunk, lassacskán felépítünk egy vibráló mezőt. A tudat alatti a vonzás törvényének a magja, és a vibrálás törvényének is, és a sugárzás törvényének is. Lassan felépítjük ezt a vibráló mezőt, amely éppen a minket foglalkoztató gondolatnak megfelelő gondolatenergiát sugározza belőlünk, ami valóságunkba vonz embereket és körülményeket, amelyek összhangban vannak az adott gondolattal.

A koncentráció törvénye szerint mindig azon kell gondolkodnunk, amit el akarunk érni, amit szeretnénk, nem pedig azon, amitől félünk. Ezzel eljutunk a harmadik törvényhez, ami a helyettesítés törvénye. Ez a legfontosabb törvény a tanultak közül.  Nagyon egyszerű törvény. Azon a tényen alapul, hogy a gondolat egyszerre csak egy dologgal képes foglalkozni, amely vagy pozitív gondolat, vagy negatív. Ha meg akarunk szabadulni egy negatív gondolattól, mivel az agy nem légüres tér, sosem maradhat üresen, akkor ki kell ütni a negatív gondolatot, ki kell ütni egy pozitívval. Az egyik gondolat helyébe másikat ültethetünk. Az egyik gondolatot lecserélhetjük egy másikra. Ha ezt következetesen végezzük, ha lecserélünk minden negatív gondolatot, minden félelmet, szorongást, az összes negatív elvárást, mindent, ami visszatart minket a kudarctól való félelmet, hiányt, szükséget, elutasítást, bármit, és ha ezt egy vágygondolattal helyettesítjük, akkor ez a kulcs – félelem – kontra vágy. Ha arra gondolunk, ami akarunk, és nem arra, amit nem akarunk, ha a vágyainkra gondolunk, akkor a félelmeink csökkennek, lassan eltűnnek. Ha mindig arra gondolunk, ami akarunk, ha mindig a vágyainkra gondolunk, a helyettesítés törvényéből következően egyre kevesebb időnk és energiánk marad, hogy arra gondoljunk, amit nem akarunk.

Egyetlen dolog irányítható – a gondolkodásunk – a tudati gondolkodásunk (ÉN: A lélek érzelmi döntése alapján).

Életünk nagymértékben attól függ, hogy mi magunk milyenné tesszük.

 Befejezésül a véleményem:

Ezek a szavak, fogalmak  jelentése működése - a tudat, a gondolat, a gondolkodás - nagyon érzékeny terület. Vannak is, meg nem is. Ki gondolkodik bennünk, kié a gondolat? Mi a gondolat?

A gondolat mérlegelés, és döntés. A lélek mérlegel, és a lélek hoz döntést. De ez a döntés sohasem "aktiválódna" sohasem tudódna ki, ha nem jutna el az agyba. A lélek érzelemmel kommunikál, a gének a lélek érzelmeit, "közölnivalóit" elviszi a tudatalattiba, a DNS-be, ahol lemásolódik, és tárolódik, majd, szintén a gének, tovább küldik az agynak, és így, és ekkor válik a gondolat nyilvánvalóvá, "megfoghatóvá". A gondolat tehát a fizikai világban megnyilvánult érzelem, a léleknek a megnyilvánult érzelme. érzéssel közli, mit fogad-, és mit utasít el. Az agy csak egy eszköz - mint például egy telefon, vagy egy írógép, egy komputer.   

Gondolatod, eszméd, terved, célod a maga síkján ugyanolyan valóságos, mint kezed vagy szíved. A Biblia technikáját követve elmédből teljes mértékben kiűzöd az akadályozó feltételekre, gátló körülményekre vagy bármilyen kizáró lehetőségekre vonatkozó megfontolásokat. Elveted elméd talajába a magvat – a koncepciót -, és az, ha zavartalanul fejlődhet, tévedhetetlenül meghozza a maga külvilágbeli gyümölcsét.

Legfontosabb feltételként Jézus a hithez ragaszkodott. A Bibliában minduntalan olvashatjuk: A te hited szerint adatik néked Ha magvakat ültetsz el a kertedben, hiszel benne, hogy fajtájuknak megfelelően fognak növekedni. Ilyen a magvak természete, s a növekedés és a mezőgazdaság törvényszerűségeiben bízva tudhatod, hogy a magvakból valóban fajtájuknak megfelelő növények fakadnak majd.

Bibliai értelmezés szerint a hit: gondolkodásmód, az elme hozzáállása, belső bizonyosság, annak tudása, hogy a tudatos elménkkel tökéletesen elfogadott eszme tudatalattinkba ágyazódik, és testet ölt. 

Bizonyos szempontból a hit nem más, mint az értelmünk és érzékeink által cáfolt dolgok elfogadása – a hívő tehát kizárja a kicsi, racionális, analitikus, tudatos elmét, s helyette teljes mértékben, kizárólag a tudatalatti belső hatalmára támaszkodik.

Nostradamus a magyarokhoz írt jóslatok 2. rész

Jóslat Bem tábornokról: Hadmérnökbôl lesz lelkes forradalmár, okos generális, rettenthetetlen, minden elvész, de még áll a Nagy Vár, dacol német s orosz túlerővel szemben. Kormányzójához mindig hűségesen külországban is hírnévre tesz szert, a vár a nagy folyó túlpartján leszen, s miként a hadvezér, majd hazatér egyszer.

Jóslat: "Az írott szó elhal majd, és egyre szegényebb lesz a beszéd, a nemzetre egy talány hoz bajt, mely elveszi az emberek eszét. Egész nap otthonukban ülnek, bámulnak hazug, mozgó képeket, s mire a bálványok ledôlnek, már alig születnek gyermekek.



Jóslat: "Amit értelmes elme el sem képzel, az megtörténik majd Hungáriában. Senki nem boldogul erôvel, sem ésszel, csak gyilkos ármány és ravaszság van. Dolgozni akarnál, de nincs munka, pedig a földek parlagon hevernek, aki eddig a munkáját csak unta, most koldusa lesz az idegeneknek..."


Jóslat:  "Földi létem után négy esztendôvel nagy fôpap születik majd ama tájon, Jézus gyermeke lesz, kit az Úr rendel eretnekség ellen, hogy harcba szálljon. Hazáját szolgálja mindig lankadatlan, s Isten igazságára vezérel, univerzitása él majd halhatatlan, a Bíboros elé az utókor letérdel."
A fenti vers sorok V. Pius pápát elevenítik meg előttünk, hiszen valóban 4 évre rá ahogy Nostradamus meghalt 1566 ban, 1570 ben bekövetkezik a jóslata.  Piusz pontifikátusának rendkívül fontos eleme volt az eretnekek tekintett protestánsok elleni küzdelem, és ez leginkább a pápa külpolitikájában látszódott meg.


Jóslat a kommunista Magyarországról: 
"A gyáva nép megérdemli sorsát, Vezéreit meghalni hagyja, bitó alatt tapsol az ország, a zsarnok számíthat sok szavazatra. A számos idegen, ki beszivárog, nem érzi önmagát magyarnak, kevés a tatár és a török átok, az idegenek új zászlót akarnak. Az új zászlón munkálkodások eszköze, de a pribékeknek munkához nincs köze"

Vezéreit meghalni hagyja: azaz amikor kivégezték Nagy Imrét és társait. Az idegenek új zászlója pedig a képen láthatjátok: 

Azokban az években valóban a munkálkodások eszközét akarták a magyar címerbe beleerőltetni az idegen szovjet megszállók, ám a sarló helyett a búza kalász maradt az elfogadott a rákosi korszak idején. 1956 os szabadságharc idején ezt tépték ki a magyar szabadságharcosaink a zászlóból. 


Ha már ennél a korszaknál tartunk akkor Rákosit avagy az eredeti nevén Rosenfeld Mátyást így jósolta meg a híres jövőlátó : 

"Kelet helytartójaként kövér kis ember jön Pannonföldre, telve gyûlölettel. Hosszú börtönévek disznóvá hízlalják, rövid országlása csúfos véget ér Erôszakos halálát sokan kívánják, hamis nevét kísérik átkok, a nép sosem felejti gyászos országlását, számûzetésben hal meg kárhozottan. Emlékmûvét ledöntik, képeit elégetik, az Úr írmagját is kiirtja onnan. Nevetség, szégyen tárgya lesz, aki követte, s kénköves pokolra jut, ki hitt neki.... "

Jóslat 4. Károlyról az utolsó magyar királyról: 
"Nagy dinasztia utolsó sarja, az utolsó király fia nem lesz király, könnyen vált nyelve germánról magyarra, nyomdokaiba nem lép senki már. – Soká tagadja őshazája, ám keblére fogadta őt Pannónia, az ősök bűne nem hull vissza rája, s jogar nélkül is büszke lesz fia."

Az első rész itt érhető el:   http://hirnetbazar.blogspot.it/2015/08/nostradamus-magyaroknak-irt-joslata.html

A turáni átok - Avagy az elátkozott Magyarország?

"Napjainkban egyre többet foglalkoztatják a közvéleményt, miért is széthúzó a magyar? Sok hiedelem és eszmefuttatás kering az úgynevezett turáni átokkal kapcsolatban, most ennek jártunk utána. A leírtak egyes embereket vallásilag vagy érzelmileg sérthet, ezért itt leszögezem hogy az  írást csak saját józan ítélőképességének tudatában olvassa és értelmezze, fogadja - , vagy éppen hárítsa el. "


Népünk emberi tulajdonságait vizsgálva az a következtetés vonható le a tanulmányozó által, hogy a magyar ember irigy, tolvaj, bosszúálló, két/sokszínű, korrupt, rosszindulatú, egoista, pénzéhes személy, s ennek egyenes következménye az, hogy Magyarország lakosságából hiányzik a szeretet és az összetartás. 

Ne szépítsük a dolgot, ez a megállapítás jelenleg valóban helytálló országunk polgárainak többségére nézve.
A mai magyar lakosság nagy része valóban személyiségközpontú, önző érdeket képviselő egyénekből tevődik össze. Az emberek elméjét, s vele együtt a gondolkodását és érzelemvilágát teljesen elvakította a pénz, és a hatalomvágy. Nagyon sokan odáig süllyedtek, hogy e két dologért bármire képesek. Már nem számít a vérrokonság szülő vagy testvér, és nincs jelentősége a barátságnak vélt érzelemnek sem. Gyerek gyilkolja a szülőt, szülő öli a gyermekét, a barát (álbarát) pedig az első adandó alkalommal elárulja a legjobb barátjának nevezett személyt.

A magyar nép immár több mint 1000 éve él szenvedésekben és megpróbáltatásokban bővelkedve, melyek okát a turáni átok keletkezésére és hatására vezetik vissza. Népünk 1000 éves történelmére visszatekintve (leginkább csak ennyit ismerünk belőle) főleg napjainkban tűnhet úgy a legjobban, hogy nemzetünket átok sújtja.
Nem vitás, hogy országunk komoly bajban van, és most nem az anyagi helyzetére gondolok, hanem nemzetünk tudatállapotára.
Sokan a turáni átok hatásának tudják be az országban uralkodó gyűlölködést és széthúzást, hiszen valamire rá kell fogni, hogy miért utálják az emberek egymást.
A turáni átok története és lényege – mint nagyon sok minden másé is – félre van magyarázva, el van torzítva, s mindez az egyház számlájára írható (erre a későbbiekben még visszatérek).
Néhány kérdés, amin érdemes elgondolkodni:

Mi az átok és kire van hatással?
Miért keletkezett a turáni átok?
Kinek és miért állt érdekében, hogy megátkozza a magyar nemzetet?
Ki és miért akarja elpusztítani a magyarságot?
Az áruló István király miért szent?

Turáni átok

A turáni átok a magyarság egyik feltételezett őshazájáról, az ázsiai-tó környéki Turáni-alföldről kapta a nevét.
Ősi magyar legenda, több változata elterjedt, azonban mindegyikben közös az átok, amelyet állítólag a táltosok küldtek a magyarságra.
Maga az átok egyesek szerint így szól:
„Legyen sorsuk széthúzás és belviszály, soha semmiben ne egyezzenek, belső féreg rágja a nemzetet, lassú pusztulás végezzen vele.  A magyarok között széthúzás, ellenségeskedés 1000 éven át tartson.”
Más források szerint addig tartson az átok, amíg Hunnia (Magyarország) a római egyházat követi.

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy mit nevezünk átoknak!
Az átok gonosz szándékkal tett eskü és fohászkodás, ami tudatosan a lélek elfojtására irányul. Ez egy olyan negatív minőségű program, amelynek az a célja, hogy a megátkozottat teljesen elszakítsa a lelkiségétől, ezáltal attól a Teremtői Tervétől, amelynek okán leszületett a földre. (Teremtői terve nemcsak az embernek van, hanem közösségeknek is pl. városnak, nemzetnek stb.)
Az igazi átok profi munka, mert kódolva és általában rejtve van, nehogy könnyen megtalálható legyen.
Az átok tehát ROSSZ SZÁNDÉKÚ AKARAT RÁKÉNYSZERÍTÉSE egy személyre, embercsoportra, vagy akár egy nemzetre.
Az átkot nem lehet senkiről sem levenni, sem megszüntetni! (Aki azt állítja magáról, hogy ezt meg tudja csinálni – bőséges fizetség ellenében – az csaló és hazudik.) Legjobb esetben is legfeljebb enyhíteni tudja az átok hatását az, aki létrehozta.
Csak olyan embernél van hatása az átoknak, aki személyiségtudatú, vagyis legfőbb emberi tulajdonságai közé tartozik az önzőség, gyarlóság, kapzsiság, hitetlenség, irigység, gonoszság stb.
Csak a személyiség átkozható, a lélek átkozhatatlan ezért az átok elleni egyedüli védekezés az, ha a személyiséget a lélek szintjére emeljük. (Mellesleg megjegyzem, hogy a mai ember a lélektudatosságtól még igen messze áll.)

Hogyan és miért keletkezett a turáni átok?
A magyarság őshazájáról és ősvallásáról hiteles forrás híján igen keveset tudunk. Ezekből az időkből többek közt annyi információ mégis megmaradt, hogy szabad vallásgyakorlat működött a nép körében, azaz mindenki abban hitt, amiben akart.
A magyar ősnép vallása az egyistenhit elve köré épült. Őseink tudták, hogy bár Istent sokféleképpen nevezik mégis EGY-et jelent, mert minden látható sokféleség mögött az EGYSÉG (Egy-s-ÉG) van, ami minden láthatót és láthatatlant, megnyilvánultat és megnyilvánulatlant átölel.
A magyarok ismerték a keleti és nyugati kereszténységet, az iszlámot, a zsidó hitet, valamint más kisebb vallásokat és tiszteletben tartották mindenkinek a hitvallását.

Miért pogány a magyar?
Az eltorzított értelmezés szerint az ősmagyar azért volt pogány nép, mert Istentelen, hitetlen és a kereszténység ellentétét hirdette. Ez megint csak az egyház álláspontja és vakítása volt, mert a pogányság legáltalánosabban politeista, azaz a több istenhívő vallások elfogadását jelenti nem pedig a hitetlent vagy megkereszteletlent.
Nyelvészeti bizonyítékok igazolják, hogy „pogány” kori szókincsünkkel megnevezzük a kereszténység világát és a magyar nyelv honfoglalás előtti szavaival az egész Biblia lefordítható. Ez pedig bizonyíték arra, hogy az ősmagyar hit nem állhatott messze a kereszténységtől.
Isten neve is ősmagyar szó, bármilyen nehéz is ezt elfogadnia a magyarság elnyomására és kiirtására törekvőknek.
Az ISTEN szó két ősi istenség nevének összefonásából alakult ki: a sumér ISTÁR, a vizek, a lélek és a termékenység istennőjének, és a sumér ENLIL, az ég, a föld és a világűristenének nászából született a világ.
Isten maga az élet, az EGY, aki a sokféleségeken keresztül nyilvánul meg. Semmi sem létezhet őnélküle! Ez volt az alapelve a magyar ősvallásnak, melyből minden más hit kialakult, elferdítve az eredeti igét.
A Táltosok megértették az emberekkel, hogy mindegy, melyik vallást veszik magukra, mert ha Isten nevét mondják, a világmindenség erejével töltekeznek fel.
A Táltosról (TAL-TUS) tudni kell, hogy az ősi tudás tudója, az ősmagyar tudás tudója, vagyis szellemi spirituális vezető. Nagyon fontos feladatuk (jelenleg is), a magyar hagyomány ápolása, fenntartása. Táltosaink tudták, hogy az ősmagyar vallás minden más hit alapja, ebből alakultak ki a nagy egyházak, amelyek azonban letértek Isten útjáról.

A turáni átkot kiváltó ok:
Népünk évezredes balsorsának kezdetét István király 1000-ben kiadott rendeletéhez kötik, ugyanis a feltételezések szerint a turáni átok e rendelet keletkezésének és végrehajtásának következményeként jött létre.
Rómában a mindenkori pápa tisztában volt/van azzal, hogy az ősmagyar vallás minden más hit alapja és félteni kezdte az „Isten nevében” elferdített, félremagyarázott, népbutító, sátáni eszméket terjesztő és tanító megszervezett és jól működő világbirodalmat.
Tudta, hogy a magyarok az igaz hit őrzői és bármikor leleplezhetik a sátáni igéket hirdető hatalomra és uralkodásra törekvő egyházat. Ezért szüksége volt a pápaságnak egy olyan személyre, akit kedve szerint irányíthat, de ugyanakkor úgy tűnik, hogy a magyar nép érdekeit képviseli. Ez az ember István (Vajk), Géza fejedelem fia, aki árulással, gyilkossággal, Germán szuronyok és Római aranyak által emelkedett trónra, majd ebül szerzett hatalmát véres leszámolással (népirtással) szilárdította meg.

A testvérgyilkos, népirtó és áruló István Kr.u. 1000-ben a következő rendeletet adta ki:
„… a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balra haladó pogány írás megszüntetődjék és helyette latin betűk használtassanak… Továbbá a templomokban található pogány betűkbeli felírások és imakönyvek megsemmisíttessenek és latinra cseréltessenek…
Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat beadnak, 1-től 10 dénárig jutalmat kapjanak. A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel és vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék.”

Mint látható, István törvényei azt a célt szolgálták, hogy a magyarság eredettörténete teljes mértékben megsemmisítésre kerüljön, és azt hazudja a világnak, hogy népünk mindössze 1000 éves múlttal rendelkezik.
(Ilyen teljes kultúrát eltüntető gondolata még Adolf Hitlernek volt… Érdekes, hogy Hitlert megveti a világ ezért, Istvánt pedig szentté avatta.)
István eme rendeletének végrehajtásakor nemcsak vallásukat hagyták veszni a magyarok, de a hagyományaikat, értékrendjüket, történelmüket és eredetüket is. Ezek nélkül pedig nincs és nem is lehet jövője egy nemzetnek.
Tehát a turáni átok kiváltó oka az volt, hogy a magyarság eredettörténetét és vele együtt kultúráját, hitét, őstudását meg akarta semmisíteni az áruló István, aki a Római pápaság parancsait hajtotta végre.
Mindezek után az egyház kezeit mosva kitalálta, hogy a legyilkolt több ezer magyar főpap (gyógyító és történetíró, Sámán és Táltos), aki egyébként őrzője volt a felbecsülhetetlen értékű több ezer éves iratoknak, látva ősi rovásírással írott könyveik elégetését, társaik tömeges kivégzését megátkozta a magyar nemzetet.
Akár meg is átkozhatták volna, hiszen a tudásuk és a hatalmuk meg volt hozzá.
Csakhogy… ezek a szellemiségben emelkedett Táltosok és Főpapok, akik az ősvallás őrzői és ismerői voltak, nagyon jól tudták, hogy a magyar az ősnép, annak az Ősnek a népe, aki a mindenség Teremtője, Ura, Istene.
Ősnép = Ő – ŐS – ÉN – s – ÉG
Mindenség = MIND – ÉN – s – ÉG
A MAGyar ember MAGjába az érdek nélküli szeretet által képviselt bölcsesség és tudás van bekódolva.
Az a történet, miszerint az ősmagyar nép spirituális tanítói hozták létre a magyarság elleni turáni átkot, több kérdést is felvet a gondolkodó ember elméjében:
A legfontosabb kérdés az, hogy a szellemiségben emelkedett spirituális vezetők, akik csakis az isteni szeretetet és bölcsességet árasztják ki magukból, miért átkoznák meg saját népüket?
Látván a népirtást, a rettegésben élő embereket és a pápaság azon törekvését, hogy a magyarság eredettörténete még a föld felszínéről is eltűnjön, miért a nemzetet átkozták volna el a bölcsek és nem a gyilkosokat?
Rendkívül sok ellentmondást vélek itt felfedezni!
Az érdek nélküli szereteten alapuló bölcsesség, hogy fér össze a rossz szándékú átokkal?
Szeretet + Bölcsesség = Átok????
Ki akarja velünk elhitetni ezt a hamis eszmét? Ki tanítja évszázadok óta, hogy Isten azt mondta az embernek a paradicsomban, hogy „a jó és a gonosz tudásának fájáról NE egyél…”, holott az eredeti szentírásban úgy szól ez a rész, hogy „EGYÉL…”
Isten azt akarja, hogy a teremténye buta és tudatlan legyen? Nem, ez nem a Teremtő akarata, hanem az egyházé és az égisze alá tartozó „igehirdetőké”, hiszen amíg valaki tudatlan és nem gondolkodik, addig elhisz mindent, amit mondanak neki, tehát orránál fogva vezethető.
Amíg vakhitű az ember, csak addig lehet rajta uralkodni!

Az elmúlt 1000 évben itt az átkozódó fél az egyház volt és nem az ősi magyar vallás tanítói.
Mióta a keresztény vallás létezik, azóta hihetetlenül nagy szerep jut a papságnak. Koldus és király egyaránt mindig is kiszolgáltatott volt a papok rendeleteinek. Ők „élet-halál” uraiként döntöttek földrészek, országok, fejedelmek és alattvalóik sorsa felől. (A történelem elegendő bizonyítékot szolgáltat ezek igazolására.)
Feltette már valaki a kérdést magában, hogy KI, MIKOR, és HOL hatalmazta fel az egyik embert, hogy a másik bírája legyen szellemi, lelki vagy fizikai téren?
Miért foglalkozott és foglalkozik ma is a pápaság hatalmi kérdésekkel?
Miért nevezi magát a pápa „Isten fiának helytartójának”, azaz VICARIUS FILII DEI-nek?
Az egyház már régen rájött, hogy nem Krisztus követése a „jó üzlet” számára, hanem a lelkek gúzsbakötése. Ha fizet a hívő, akkor minden bűne alól feloldozzák.
Az egyházi porhintés közé tartozik többek közt: „A  jókedvű adakozót szereti az Isten…”  –  ha adsz  (fizetsz) jó vagy, ha nem adsz, akkor büntetésből a pokol fenekén fogsz szenvedni…

Visszatérve a turáni átokhoz, képtelenségnek tartom, hogy az ősmagyar Táltosok, Főpapok megátkozták volna saját népüket.
A turáni átok nem a népre irányult, hanem arra az egyénre (egyénekre), aki a magyar embert az emberségében, szabadságában (hitében, kultúrájában, értékrendjében, szabad akaratában stb.) akadályozza, korlátozza.
Mindezek tekintetében most el lehet gondolkodni azon, hogy a rendelkezésünkre álló történelmi leírások alapján hogyan jártak azok, akik le akarták igázni népünket!  Továbbá azon is el lehet elmélkedni, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik az az ember, aki átkozottnak gondolja és érzi magát? (Egyszerűbb mindig a környezetet hibáztatni és a felmerülő problémák miatt bűnbakokat keresni, mint gondolkodni és önismeretet gyakorolni. Gondolkodás és tudás nélkül akár átkozott is lehet a személy, hiszen átokként is fel lehet fogni a tudatlanságot.)

Augusztus 20.

Piros betűs ünnep a naptárban, a valódi történetét ismerve azonban leginkább gyászkeretes napnak nevezném.
Minden évben nagy tűzijáték kíséretével megünnepeljük az augusztus 20.-át, amelyet hivatalosan „állapalapítás” ünnepének neveznek. De mondják Szent István és új kenyér ünnepnek is.
Az már köztudott, hogy István minden volt, csak szent ember nem…
Megölette saját testvérét (Koppányt) azért, hogy ő legyen az uralkodó. Német katonákat csődített a magyar honba, akiknek segítségével hatalomra emelkedett. Nem volt elég, hogy a katonák mészárolták a magyarokat, hanem még idegen vallást is kényszerítettek az évezredes magyar vallás helyére. A felháborodott magyar törzsfőket, az ősi magyar vallás papságát, sőt a saját családtagjait is megkínzó és lemészároltató Vajk így lett „dicsőséges”, később pedig „szent” király.
És ennek az embernek a „munkásságát” ünnepli a magyar nép pompázatos tűzijátékkal (szó szerint nagy dérrel-dúrral) minden év augusztus 20. napján.
Debrecenben még virágkarnevált is rendeznek ennek az ünnepnek a tiszteletére. Nem véletlenül nevezik a várost „Kálvinista Rómának”…
Vajon kinek köszönhetjük az augusztus 20-ai ünnepet? És ki avatta Istvánt szentté? 

Hát persze, hogy az egyház műve ez is!
Augusztus 20.-át az 1083-as szentté avatáskor VII. Gergely pápa jelölte ki szent ünneppé.
Külön kultusz tárgyává vált István jobb keze, melyet szintén az egyház szentesített, ezért nevezik „Szent Jobb”-nak. Mellesleg megjegyzem, hogy a jobb kéz (ha az ember jobb kezes), akkor a „kivetítő” kéznek számít, ami azt jelenti, hogy a személy pozitív vagy negatív energiáit sugározza a világ felé. (István tetteit ismerve azt hiszem, hogy nem kérdés a kisugárzó energia minősége.)
István halála után a magyarok ősi szokás szerint, mint árulónak, levágták a jobb kezét.
Később a mumifikálódott kézből Róma (Vatikán) csinált ereklyét, s lám így lesznek az árulókból szentek!
És ezt, az árulást szimbolizáló jobbot nemzeti ereklyeként, körmenetben hurcolja az egyház minden évben augusztus 20.-án Budapesten, kis hazánk fővárosában.